A kén hiánya felelős a sikertelen méregtelenítésért?

Most próbáltad ki a legújabb méregtelenítő programot, amiről mindenki áradozik. Követted az összes lépést, és kitartottál a rutin mellett. Arra számítottál, hogy a végére könnyebbnek és fiatalabbnak érzed magad, de csalódottan maradtál, mert úgy tűnik, a méregtelenítés egyszerűen nem működött. És nem ez az első alkalom, hogy “méregtelenítési kudarcot” tapasztalsz.

Bár lehetséges, hogy maga a méregtelenítési rutin nem volt elég hatékony, lehet, hogy a háttérben egy másik probléma áll – kénhiány! Bár ez egy olyan ásványi anyag, amely elengedhetetlen a szervezet méregtelenítési folyamatához, a kén fontosságáról ritkán beszélnek.

Miért fontos a kén a méregtelenítéshez

A májad felelős a méregtelenítésért és a méreganyagok kiürítéséért a szervezetedből. A májadon belül a méregtelenítés 2 fázisban zajlik. A 2. fázisban a mája egy kénmolekulát ad a méreganyaghoz, ezáltal nemcsak kevésbé káros, hanem vízben oldódóvá is teszi azt. Kén nélkül a méreganyagok nem tudnak kiválasztódni a szervezetből olyan folyadékokkal, mint a vizelet vagy az epe.

A kénre a glutation termeléséhez és szabályozásához is szükség van, amely antioxidáns, amely harcol a fertőzések ellen és gátolja a nehézfémek toxicitását. A glutation a máj működéséhez is fontos, amely viszont a méregtelenítésért felelős.

A kénhiány kockázati tényezői és káros hatásai

Bár a legtöbben a ként a táplálkozásunkból nyerjük, veszélyeztetett lehetsz, ha az ételedből hiányzik a fehérje. Az élelmiszerekben található 20 aminosavból ugyanis csak 2 tartalmaz ként. Az életkor is tényező, mivel a kénhiányt általában 50 vagy 60 év feletti egyéneknél észlelik.

A kén a harmadik leggyakrabban előforduló ásványi anyag a szervezetben, és hiánya számos problémát okozhat. Egy tanulmány szerint a kénhiány nemcsak a májműködés károsodásának, hanem elhízásnak, szívbetegségnek, krónikus fáradtságnak és Alzheimer-kórnak is kiteheti Önt.

Hogyan növelheti kénbevitelét

A kén étrendi forrása a metilszulfonil-metán, más néven szerves kén. Mivel a benne lévő kén 34%-a hasznosítható formában van, a szerves kén rendkívül hasznos a szervezet számára. A szerves kén természetes módon a növényekben fordul elő, de étrend-kiegészítőként is bevehető. A szerves kén néhány gazdag forrása a következő.

Tehéntej
Gyümölcsök, például alma és málna
Mángold
Kukorica
Teljes kiőrlésű gabonafélék és hüvelyesek
Friss zöldségek

Ajánlott naponta 2000 és 2500 mikrogramm metilszulfonil-metánhoz jutni. A legtöbb egészséges ember pusztán a friss zöldségek és a tehéntej fogyasztásával fedezi a szükséges metilszulfonil-metán mennyiséget. Ha fehérjében gazdag étrendet követ, kicsi az esélye annak, hogy kénhiány alakuljon ki.

Ha kénhiányban szenved, kénpótlást szedhet dimetil-szulfoxid formájában. Ne döntsön azonban a kiegészítők mellett anélkül, hogy orvosával konzultálna.

Valóban kénhiányról van szó?

Mivel a legtöbben a szükséges kénmennyiséget a táplálkozással juttatjuk be, a kénhiány nem gyakori állapot. Ha a méregtelenítési rutin nem működik, lehetséges, hogy a rutin eleve nem volt hatékony. Bár igaz, hogy a máj méregtelenítése eltávolítja a káros méreganyagokat a szervezetből, a legtöbb modern méregtelenítési módszer, amelynek célja ennek a méregtelenítési folyamatnak a fokozása, nem mindig működik. Sőt, egyes szakértők azt is kijelentették, hogy maga a “méregtelenítés” egy mítosz. Tehát a “sikertelen méregtelenítésnek” semmi köze sem lehet a kénhez!

A “sikertelen méregtelenítés” utalhat kénhiányra. Mivel azonban a legtöbb méregtelenítési rutin nem mindig működik, bölcs dolog orvoshoz fordulni, mielőtt feltételeznénk, hogy kénhiányról van szó.