Doomscrolling 2.0: miért merítenek ki minket egyre jobban az algoritmusok

A Doomscrolling 2.0 egy új jelenség, amely a tartalmak végtelen fogyasztását jelenti, és amelyet a közösségi hálózatok egyre okosabb algoritmusai hajtanak. Már nem csak a negatív hírekről van szó, hanem az érzelmek, konfliktusok, sokkoló videók és személyre szabott tartalmak folyamatos áradatáról. Mindez mentális kimerültséghez, rosszabb koncentrációhoz, alacsonyabb termelékenységhez és ahhoz az érzéshez vezet, hogy folyamatosan elárasztanak minket az információk.

Az agyad nem gyenge. Csak megpróbál lépést tartani egy olyan algoritmussal, amely soha nem alszik.

Kinyitod a telefonodat két percre.

És pillanatok alatt már egy közlekedési balesetről szóló videót nézel, majd egy áremelésről szóló bejegyzést, utána politikusok vitáját, háborús felvételeket, egy vicces kutyás videót, végül pedig egy új termék ajánlását.

35 perc telt el.

És valójában már nem is emlékszel, miért vetted elő egyáltalán a telefonodat.

Ez nem véletlen. A modern algoritmusok már régóta nem azt a tartalmat választják ki, amit látni akarsz. Hanem azt, ami a leghosszabb ideig a képernyőhöz szegez.

Éppen ezért kezdtek beszélni arról a jelenségről, amelyet sokan Doomscrolling 2.0-nak neveznek.

Mi az a Doomscrolling 2.0?

Az eredeti doomscrolling a negatív hírek végtelen böngészését jelentette. A világjárvány idején az emberek órákat töltöttek statisztikák, válsági hírek és katasztrófaforgatókönyvek követésével.

Ma azonban más a helyzet. A negatív hírek csak egy része a teljes képnek.

A modern algoritmusok most keverik össze:

• sokkoló tartalmakat,
• konfliktusokat,
• vitákat,
• virális videókat,
• érzelmes történeteket,
• személyre szabott ajánlásokat.

Az eredmény egy tartalmi koktél, amely folyamatosan változtatja az érzelmeinket, és agyunkat állandó éberségben tartja. Nem csak a rossz híreket böngészed. Mindent böngészel, ami elég erős reakciót vált ki belőled.

Miért sokkal erősebbek a mai algoritmusok, mint pár évvel ezelőtt?

Az algoritmusok már nem csak a kattintásokat keresik. Az érzelmeidre koncentrálnak.

Korábban elég volt, ha valaki rákattintott. Ma a platformok figyelik:

• mennyi ideig nézed,
• hol állsz meg a görgetés közben,
• mit osztasz meg,
• mit kommentelsz,
• mire reagálsz, még ha negatívan is.

Az algoritmus szempontjából nem fontos, hogy a tartalom szórakoztat-e vagy felidegesít-e. Az a fontos, hogy ott tartson. Éppen a negatív érzelmek bizonyulnak gyakran a figyelem fenntartásának egyik legerősebb eszközének.

Miért érezzük magunkat fáradtnak a görgetés után, még akkor is, ha „semmit sem csináltunk”?

Ez a digitális életünk egyik legnagyobb paradoxona. Sokan egy órányi közösségi médiában töltött idő után kimerültebbnek érzik magukat, mint egy óra intenzív munka után. És tudod, mi az oka? Valójában elég egyszerű. Az agyunknak folyamatosan feldolgoznia kell:

• új információkat,
• új érzelmeket,
• új kontextusokat,
• új ingereket.

Pár perc alatt találkozhatunk:

• geopolitikával,
• sporttal,
• gazdasággal,
• hírességekkel,
• tragédiákkal,
• reklámokkal.

Az agy tucatnyi különböző téma között ugrál, anélkül, hogy esélye lenne azokat valóban feldolgozni. Így jutunk el az információtúlterhelés állapotába.

A legnagyobb probléma nem az elvesztegetett idő

A közösségi médiáról szóló cikkek közül sok arra összpontosít, hogy az emberek hány órát pazarolnak el. De a valódi probléma máshol rejlik.

A doomscrolling elrabolja tőlünk a valódi koncentráció képességét

Hosszú görgetés után az emberek gyakran veszik észre:

• rosszabb koncentrációt,
• nagyobb türelmetlenséget,
• a folyamatos stimuláció iránti igényt,
• a telefon gyakrabban történő ellenőrzését.

Az agyunk hozzászokik az ingerek gyors váltakozásához.

Ezután nehezebb lehet:

• könyvet olvasni,
• bonyolultabb feladatokon dolgozni,
• új dolgokat tanulni,
• hosszabb beszélgetéseket folytatni zavaró tényezők nélkül.

Más szavakkal: nem csak az online töltött időről van szó. Arról van szó, hogy hogyan változik a figyelmünk működése.

Miért vonzanak minket főként a negatív tartalmak?

Az emberi agy evolúciósan úgy van beállítva, hogy inkább a fenyegetésekre koncentráljon, mint a lehetőségekre. A veszély mindig is nagyobb súllyal esett latba számunkra, mint a jó hírek. Az algoritmusok nem fedezték fel ezt a szabályt, csupán megtanulták hatalmas méretekben kihasználni.

Ezért gyakran találkozunk:

• konfliktusokkal,
• botrányokkal,
• katasztrófákkal,
• felháborító véleményekkel,
• szélsőséges történetekkel.

Az ilyen tartalom erősebb reakciókat vált ki belőlünk, mint a szokásos pozitív hírek. Az erősebb reakció pedig azt jelenti, hogy több időt töltünk a platformon.

Hogyan ismerheted fel, hogy belekerültél a Doomscrolling 2.0 csapdájába?

A figyelmeztető jelek meglepően észrevétlenek lehetnek.

Jellemző tünetek

• Automatikusan a telefonhoz nyúl,
• A tervezett öt perc gyakran fél órává nyúlik,
• A közösségi médiában való görgetés után rosszabbul érzi magát lelkileg,
• Gyakran úgy érzi, hogy a világ túlterheli,
• Nehéz egy dologra koncentrálnia,
• Folyamatosan új ingerekre vágyik.

Sokan a függőséget valami szélsőséges dolognak képzelik el. Valójában ez lehet egy mindennapi szokás is, amely észrevétlenül befolyásolja a hangulatodat és a teljesítményedet.

Hogyan lehet korlátozni a doomscrollingot anélkül, hogy eltűnnél az internetről?

1. Ne támaszkodj az akaraterőre

Az akaraterő gyakran nem elég. Ha az alkalmazás folyamatosan kéznél van, az algoritmusnak van előnye.

Jobb, ha megváltoztatod a környezetet:

• kapcsold ki az ajánlott értesítéseket,
• távolítsd el az alkalmazások ikonjait a kezdőképernyőről,
• állíts be időkorlátokat.

2. Cseréld le a passzív fogyasztást aktív tevékenységekre

A különbség óriási. A passzív görgetés kimeríti az agyat. Ezzel szemben az aktív tevékenység kontrollérzetet ad.

Kipróbálhatod például:

• elolvasni a cikket a végéig,
• jegyzeteket írni,
• új témát tanulmányozni,
• saját tartalmat létrehozni.

3. Állíts be „algoritmusmentes” zónákat

Például:

• az ébredés utáni első órában,
• étkezés közben,
• alvás előtt egy órával.

Éppen ezekben a pillanatokban a leginkább hajlamos az agy a túlterhelésre.

4. Figyelje az érzéseit, ne csak az időt

Néha nem az a probléma, hogy mennyi ideig használja a technológiákat.

A kulcsfontosságú kérdés a következő:

• Jobban vagy rosszabbul érzi magát a tartalom fogyasztása után?

A kérdésre adott válasz gyakran feltárja a valódi problémát.

Lehet-e a doomscrolling még rosszabb?

A válasz valószínűleg igen.

A tartalom személyre szabása egyre pontosabbá válik. A mai rendszerek már remekül meg tudják becsülni:

• mi vidít fel,
• mi bosszant fel,
• mitől félsz,
• mi tart online.

A jövőbeli algoritmusok nem feltétlenül lesznek agresszívebbek. Inkább még pontosabbak lesznek. És éppen ebben rejlik a legnagyobb kihívás. Minél jobban megérti a technológia az érzelmeinket, annál fontosabb lesz tudatosan irányítani a figyelmünket.

Érdekes paradoxon: nem a tartalomtól vagyunk függők, hanem a várakozástól

Sokan azt hiszik, hogy maguk a videók vagy bejegyzések vonzzák őket. A valóságban azonban gyakran más működik. Minden újabb ujjmozdulat azzal a lehetőséggel kecsegtet, hogy valami igazán lenyűgöző jelenik meg.

Ez az elv hasonló ahhoz, ahogy a játékgépek működnek. Nem minden pörgetésért jutalmaznak. Azért jutalmaznak, mert reményt adnak, hogy legközelebb már jöhet a jutalom. És pont ezért olyan nehéz abbahagyni.

Gyakran feltett kérdések

Mi az a doomscrolling?

A doomscrolling az, amikor folyamatosan és szünet nélkül böngészed azokat a híreket vagy tartalmakat, amelyek stresszt, szorongást vagy más negatív érzéseket váltanak ki belőled.

Mit jelent a Doomscrolling 2.0?

Ez a doomscrolling modern változata, amelyet a közösségi hálózatok algoritmusai hajtanak. Ezek az algoritmusok negatív, érzelmeket kiváltó és rendkívül figyelemfelkeltő tartalmakat kombinálnak, hogy a képernyő előtt tartsanak.

Milyen hatással van a doomscrolling a pszichénkre?

Fokozhatja a szorongást, mentális fáradtságot és információtúlterhelést okozhat, valamint csökkentheti a koncentrációs képességünket.

Miért olyan addiktívak a közösségi hálózatok?

Az algoritmusok úgy optimalizálják a tartalmat, hogy a lehető leghosszabb ideig fenntartsák a figyelmedet, érzelmek, meglepetések és váratlan jutalmak segítségével.

Hogyan tudom meg, hogy már túlzásba viszem a görgetést?

Általában abból ismeri fel, hogy elveszíti az időérzékét, automatikusan a telefonjához nyúl, nehezebben tud koncentrálni, és mentálisan kimerültnek érzi magát a közösségi hálózatok használata után.

Korlátozhatom valahogy a doomscrollingot?

Természetesen. Segít, ha kikapcsolja az értesítéseket, időkorlátokat állít be, reggel és este korlátozza a telefonhasználatot, és tudatosabban foglalkozik a tartalommal.

Befolyásolja a doomscrolling a termelékenységemet?

Igen, határozottan. A több száz inger között való hosszú távú ugrálás csökkentheti a mély koncentrációra és a hatékony munkavégzésre való képességét.

Fotó: Zoner AI

Szakmai források és információk:

• Satici, S. A. et al. (2023). Doomscrolling Scale: its Association with Personality Traits, Psychological Distress, Social Media Use, and Wellbeing. Applied Research in Quality of Life.
• Harvard Health Publishing. Scroll Smarter to Protect Your Mental Health.
• Sharpe, A. T. R. et al. (2026). The Influence of Doomscrolling on Mental Health: A Scoping Review.